NBA The Finals Micro-Movie: Game 4

Éééééés itt van az NBA nagydöntő 4. meccsének csillogó-villogó összefoglalója! Olyan jó visszanézni a legnagyobb zsákolásokat, passzokat...egy jó alvás után. De lassan vége lesz a hajnalozásnak. Bár szerintem ezt a Heat-fanok nem bánnák: ez azt jelentené, hogy holnap hajnalban csapatuk megnyerte az NBA-t, 4-1-es összesítéssel, legyőzve a nyugati bajnok Oklahoma City csapatát. Ehhez már "csak" egy meccset kell megnyerniük. Azt is hazai pályán. A feladat nehéz, de nem lehetetlen, ahogy szokták mondani.

Az előző meccsen mindenkinek elakadt a szava, amikor James arcán a fájdalom jeleit láthattuk. Erre az egész eddigi karrierjében nem volt példa. Kíváncsi leszek, hogy a lábgörcs(amit a kinti szakírók írtak) milyen mértékben fog kihatni a játékára, és ebből fakadóan a Miami teljesítményére.Ha esetleg nagyobb lenne a baj, még mindig reménykedek, hogy Wade egy extra-klasszis teljesítménnyel győzelemre tudja vezetni csapatát Bosh-sal az oldalán.

NBA The Finals Micro-Movie: Game 3

Itt is van az NBA nagydöntő 3. meccséről készített mini-film!
Ahogy a meccsek színvonala és jelentősége nő a sorozat végéhez közeledve, úgy nő ezeknek a kis-filmeknek is a minősége. Miközben pörög a film, töltöm le az Alley-oop 11. részét(Sport tv-s podcast, a mikrofonok mögött Szaniszló Csaba és Tőrös Balázs, természetesen a téma: NBA), ami szintén ma került ki az internetre. Így mindkettőt ajánlom mindenkinek.

NBA Hang Time Blog - BLOGTABLE: WORRIES FOR HEAT?

Ismét érdekességgel jelentkezem. Találtam egy érdekes bejegyzést az NBA.com - egyik - blogjában, a Hang Time Blogban. A bejegyzésben (nem feltétlenül) amerikai szurkolók véleményét írták le az adott témáról. Szerintem nagyon érdekes, így a Game 3 előtt nem sokkal, hogy a kintiek hogyan látják a dolgokat.

Minden héten megkérdezzük íróinkat a nap három legfontosabb NBA-témájának súlyáról - és ti is kaptok egy esélyt, hogy feljebb lépjetek a skálán, az alábbi kommentekkel.

 Ha Heat-fan lennél, mi aggasztana a legjobban? 

Steve Aschburner: Ha Heat-fan lennék, nem lennék kibékülve a gondolattal, hogy a Thunder képes volt a Miami-t túldobni(a második meccsen) 94-82-vel. Megértem, hogy menedzselve volt a vezetés megszerzése, és minden irányítás alatt volt, ezért had fogalmazzak így: az OKC nem elegendő fókusszal és erélyességgel jött ki a két (nagydöntő)meccsre, maguktól estek bele a korai két számjegyű lyukakba, és még így is csak 1-2 kosárra vagy egy fújásra voltak a 2-0-s vezetéstől. Van néhány alapvető dolog a Thunder edzői stábnál, amivel tisztába tudják tenni a dolgokat - mintha kész lenne a csapatotok! - és ez a dolog gyorsan hathat.

Fran Blinebury: Ugyanaz a régi dolog, a zsémbes habitusa a "hard-time" játéknak, és a lehülés, ami miatt elnyúlik a meccs lezárása. Mert nagyon közel volt, hogy a Miami egy 0-2-es hátrányt vigyen haza.

Scott Howard-Cooper: Játszom egy csapatban, amelyik nem tudja, hogyan lehetne érintett. A Thunder egyedülállósága az alkalmatlanságuk, hogy megmutassák a korukat. Ők érettek és megalapozottak, és higgadtan játszanak a koruk ellenére, így az elvesztett pályaelőny, és hogy 1-1-gyel jöhetnek Miamiba, nem fogja megizzasztani őket.

Shaun Powell: A termelés hiánya a padról. Szép, ahogy Shane Battier dobása hullik, de ha egy hullámzó dobó formát fog ki, akkor ki lesz laza? Továbbá Udonis Haslem volt a pattonózó-gép a Celtics ellen, de eddig elég enyhe volt a nagydöntőben. Chris Bosh-sal a kezdőben a Miaminak szüksége lesz valakire, aki felemelkedik a padról. Ki lesz az?

John Schuhmann: Én attól félek, hogy a Thunder-nek volt két lassú kezdése, és csak egy vagy két labdabirtoklás kellett a 2-0-hoz. Azt is megértem, hogy Shane Battier nem tud tovább 69%-kal dobni a periméteren kívülről, és hogy lehet nyerni csúnyán egyszer vagy kétszer. Viszont ehhez szükséges lenne lelassítani az OKC támadását, ami egy lehetetlen feladat.

Sekou Smith: A Heat-fanoknak attól kell tartaniuk, hogy már jártak itt ezelőtt, és néztek már ki sikeresnek a döntőben, csakhogy a dolgok összeomlottak a Mavericks ellen tavaly. Továbbá azon kell töprengeniük, hogy Shane Battier meddig tudja fenntartani ezt a formát, a mélységből jövő dobásait, és a képességét, hogy jó helyen legyen jó időben, amikor a Heat nagy hármasának szüksége lesz még egy emberre, aki csinál egy játékot. Palackozni akarod a második meccs energiáját, erőfeszítését és hatékonyságát - a negyedik negyedben körömlerágás, persze - és felnyitni azt a Thunder ellen a 3., a 4. és az 5. meccsen, és elkerülni a visszatérést Oklahoma City-be, ahol a nyomás minden bizonnyal visszakapcsolná a Heat-et, ha a sorozat így megy tovább.

Make some nasty

"11 kutya van ebben a védelemben, és mind póráz nélkül. Mind készek vagyunk enni. Éhesek vagyunk....foggal-körömmel fogunk küzdeni mindenki ellen." 

- Bernard Pollard, Baltimore Ravens safety

On Dwyane Wade’s new secondary role and the Heat structure

Ismét egy érdekes blogbejegyzésbe futottam. Már csak azért is, mert az egyik kedvencemről, Dwyane Wade-ről, és az ő megváltozott szerepéről szól a Heatben. A bűncselekményt Eric Freeman követte el a Yahoo! NBA-s blogjában, a Ball Don't Lie-ban.

Amikor a Miami Heat vagányai egyesítették erejüket 2010 nyarán, és létrehoztak egy "túlvilági behemót" kosárcsapatot(vagy legalábbis így gondoltuk), az általános feltételezés az volt, hogy LeBron James és Dwyane Wade társvezetők lesznek. Wade, aki egyike a liga 5 legjobb játékosának, kiérdemelte a jogot, hogy alfahíme legyen csapatának, ahogy ő egész karrierje során játszott. Sok kritika érkezett LeBron James kezdésével kapcsolatban, leszámítva, hogy felvette csapatát a lehetséges utak legrosszabbjáról, nem akart félreérthetetlenül a csapat legjobb játékosa lenni. Wade-del volt néhány kérdés, hogy ki vegye át a vezető szerepet.

Az első szezonban a Heat küzdött, hogy megválaszolja a kérdést, LeBron és Wade túl gyakran halogatták egymás közt, és időnként nehezen tudtak együtt dolgozni. Most azonban a hierarchia fel van állítva. LeBron, aki annyira jól játsza az all-around játékot, amennyire egy ember képes az NBA nagydöntőben, egyértelműen a Heat szervezője, aki mindenkinek ad egy szerepet a felállásban és a struktúrában. De ebben a rendszerben kicsit homályos Dwyane Wade ideális "használata."

Nem ellentmondásos azt mondani, hogy ennek a Wade-nek volt már egy "egyszer lent-másszor fent" rájátszása, néhány remek teljesítménnyel, de alapvetően küzdött, hogy megtörje az ellenfeleket a cseleivel, és hiányzott a "robbanás nélküliség" az elmúlt szezonjaiból. Ő még mindig sikeres játékos, de ő egy másfajta játékos ebben a utószezonban. Bár ő nem fogja beismerni, de nehéz elképzelni, hogy a térde valami remek állapotban lenne. Wade számai igazán jók - 22.8 pont meccsenként és 46.6 százalékos dobásarány a rájátszásban - de ő nem ugyanaz a játékos.

De az tény, hogy korlátozottan segített neki egy tisztább szerep. Wade még mindig Wade, és ő az egyik legsokoldalúbb dobó. De nem tudja felvenni a meccseket ugyanúgy, ahogy régebben megvoltak a területei, ami viszont lehetővé tesz LeBronnak egy sor szerepet mint alfahím, és nagyobb lehetőséget biztosít olyan játékosoknak, mint Chris Bosh, Shane Battier és Mario Chalmers. Ahelyett, hogy csak tehetségei lennének, a Heat-nek szerkezete van. Viszont ez még veszélyesebb és magabiztosabb erővel vértezi fel őket.

Amikor Wade keresztülmegy egy játékon, már nem tartogatja a labdát. Például a második meccsen okos vágásokat hajtott végre, amik után megtalálta James-t középtávolikra és ziccerekre. Wade-nek nem voltak könnyű kosarai, pontosabban - megmutatta a tehetségét fadeaway-ekkel és más nehéz dobásokkal - ő nem hozott létre sajátot. Amikor Wade küzdött az utószezonban, az nagy részben azért volt, mert ő egy teljesen egészséges játékosként próbálkozott, azáltal, hogy hosszú ketteseket eresztett el egy sor leütés, csel, stb. után. A legjobb akkor volt, amikor többet volt szerepjátékos - egy sztár ebben a szerepben, mindazonáltal egy több funkcióval rendelkező darab. Ez sokkal jobb helyzet a Heat-nek, mert jobban megértik, hogy milyen identitás kell a csapatnak.

 Wade egészsége tud javulni a rájátszás után, és vissza tud térni a korábbi ragyogó formájához, labda-éhségéhez és sztárságához. Lehetséges, hogy a nehézségek, amikkel megküzdöttek a múltban, ismét felmerülhetnek. Most azonban, ebben a nagydöntőben úgy látszik, megértik egymást. És bár az eredmény még mindig nagyon a levegőben lóg, tagadhatatlan, hogy egy nagyon nézhető és félelmetes kinézetet kaptak ezáltal.

- Eric Freeman 

NBA The Finals Micro-Movie: Game 2

Itt is van a friss, ropogós mini-film az NBA 2012-es nagydöntőjének második meccséről. Ezt a meccset hála Istennek már tudtam nézni, de azért mindenképpen kirakom ezt az összeállítást is, mert ez is remekbe szabott lett. Enjoy it.

NBA The Finals Micro-Movie: Game 1

Már tavaly is élveztem az NBA.com által készített Micro-Movie-kat, amiket a rájátszás meccseiből vágnak össze. Idén az első körökben nem figyeltem a kis-filmeket, inkább az élő meccseket, ismétléseket követtem nyomon. Viszont, hogy kimaradt a Finals első meccse, így rákattantam az abból összerakott csodára. Remek lett.