A „király” felemelkedik
A kosárlabdában megtanult
dolgokat az életben is hasznosítani lehet: összedolgozni másokkal, megélni a
sikert, megérteni a csapattársakat, hogy együtt győzzünk.
![]() |
Hardaway célja ebben az idényben az volt, hogy
testvériséget építsen ki, és hogy megtanítsa nekik,
hogy mit jelent a család.
|
„Mindent használjatok fel, amit kaptatok”, ismételte el még egyszer coach Penny.
A környéken van egy szólás: „Binghampton,
állj fel”. A testvériség egy éve után, a Lester Lions még nem készült fel.
De amikor a csapat visszatért a
pályára az időkérés után, valami csoda történt. Nick Merriweather végignézte az
apja küzdelmét a rák ellen. Az apja pár nappal korábban újabb kemón ment
keresztül. Most Nicken volt a sor, hogy felkeljen és harcoljon.
Penny azt mondta neki a feldobás
előtt, hogy a dobásai be fognak menni, és a csapatnak szüksége is lesz rá. Kb.
8 pontot átlagolt meccsenként, de még a negyedik negyed végén is küzdött, hogy
pontot szerezzen.
Coach Penny megfontolta, hogy
behozza őt.
A 151 centis, és csak 43 kilós
Nick hátrányban volt magasságban, súlyban és sebességben is. De lelkesedésben nem.
Nick ráemelt egy triplát. Csak úgy suhant. A tömet ordított. Az apja nagy
nehezen fel tudott állni. Örömében a levegőt boxolta. A védelem lefagyott. A
Lester Middle egymás után szerezte meg a labdákat. A Fayette East játékosok
összeroskadtak a nyomás alatt. De a legvéznább gyerek még nem hagyta abba.
Dobált, egyiket a másik után.
Nick úgy játszott, mint egy
„király”. 3 triplát dobott kevesebb, mint 2 perc alatt. És mások is
besegítettek. „Istenem, bámulatos vagy”, gondolta coach Penny.
A meccs még az utolsó másodpercekben
is kiélezett volt, amikor Robert Washington – az iskola legtöbbet fejlődött
tanulója – egy támadó pattanóért harcolt egy kihagyott büntető után, de megszerezte és bedobta.
A Lester Lions megnyerte a
Nyugat-Tennessee-i állami bajnokság döntőjét 58-57-re, 28-3-mas mérleggel zárva
a szezont. A játékosok elsírták magukat örömükben.
Hardaway élete egyik legnagyobb
teljesítményének tartja ezt a győzelmet. „Az
oldalvonalról nem tudok segíteni nekik a dobásban. Nem tudok segíteni a
védekezésben”, mondja. „Nem én
irányítom a dolgokat.”
Hetekkel a meccs után a játékosok
még mindig kitörő örömmel és nagy ölelésekkel üdvözlik Hardawayt, miközben a
terembe mennek. Mindig adományozott pénzt a környékbeli iskoláknak és edző
központoknak. De ebben az évben megtanulta, hogy „a pénz nem minden”.
„Időt szánni valamire épp olyan fontos, mint pénzt adományozni”,
mondja. „Van előttük egy példakép, aki
ugyanazon a környéken élt, ugyanazokban a házakban, ugyanazokban a szobákban, és
ez motiváló, ez hajtja őket előre. Megváltoztatja a hozzáállásukat.”
Coach Merriweather mosolygott.
Késő este behunyta szemeit. A képzeletében visszajátszotta a meccset, újra és
újra és újra. „Nem tudom elhinni, hogy
tényleg megtörtént.” Ez erőt ad neki. „A
következő szezon kezdetéig nem fogom abbahagyni a mosolygást.”
Nick Merriweather nem beszél
sokat. Leküzdi a könnyeit, amikor az apja harcáról próbál beszélni. Mégis
mosolyog, mint az apja, amikor a meccsről kérdezik. „Ezer fokon égtem, uram”,
mondja. „Azt mondta nekünk, hogy mindent
használjunk fel, amit kaptunk, és ezt tettük.”
Hardaway úgy tervezi, hogy
visszatér a következő idényben. Neki és Merriweathernek van egy különleges
terve, de még nem mondták el, hogy pontosan mi az.
Hardaway nevetett, amikor
megkérdeztük, hogy Lil' Penny mit mondana a történtekről. Abbahagyta a beszédet,
és elkezdett az alteregója hangján beszélni: „Megmondtam neked, hogy a haverom vissza fog térni! Senki sem hitte el.
Én mondtam neked. Én megmondtam.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése