Amikor Brandon Roy és az elátkozott térdei szerződést írtak alá a Minnesota Timberwolves-hoz, megjegyeztem, hogy a társulás sikere mindkét oldalon múlik, megosztva ugyanazokat a reális elvárásokat, amiket Roy is fel tud kínálni. A sok térdprobléma, és egy évvel a nyugdíjazás után kérdés, hogy Roy hogyan tud a legjobban hozzájárulni. Bár teljesen lehetséges, hogy régi fényében játszon, a sztárság napjai valószínűleg elszálltak.
Roy mindazonáltal magabiztos srác, és rendelkezik azzal a hittel, ami átsegítette azokon a sérüléseken, amik az útját keresztezték. Tehát nem ér minket meglepetésként, hogy egy Seattle-ben, a szülővárosában a KJR rádióval felvett interjújában azt mondta, hogy már gondol a kezdésre, és magas szinten fog játszani. Ahogy Ben Golliver, az Eye on Basketball szakírója írja:
"Ismersz engem, nem jöttem volna vissza, ha nem állnék készen rá, hogy magas szinten játszak", mondta Roy. A visszatérés egyik kulcsa, úgy látszik, az a vér- és tekerő eljárás volt, amin Roy keresztülment Los Angeles-ben.
"Ez olyan eljárás, ahol rajzolják a véremet, és tekerik azt, különböző dolgokat szednek ki belőle [és] visszafecskendezik az izületbe", magyarázta. "Öt injekció volt, mind a térdembe, ami azóta is remekül van. Mosolyogva mentem be, hogy megkapjam a következőt, pedig igazán nem szeretem az injekciókat. Annyira izgatott voltam attól, ahogy éreztem magam, olyan érzés volt, mint az első nap az iskolában." [...]
Roy elmondta, hogy találkozott a Timberwolves illetékeseivel és Rick Adelman edzővel, és egy órán belül meghozta döntését, hogy aláír a Minnesota-hoz. Míg a szerepe nem nagyon volt részletezve, Roy elmondta, hogy jobban várja a szezon kezdetét, mint bármelyik másikét a karrierjében és ez nem úgy hangzott, mintha csak keveset akarna játszani.
"Semmilyen igényt nem támasztottam és nem kérdeztem semmit a kezdésemről", mondta a találkozásáról Adelman-nel. "Mindig azt éreztem, hogy nehéz távol tartani engem a kezdő csapattól. Ez az én mentalitásom játékosként, és ahogy most érzem."
Ez a szemlélet nem új Roy számára. Írásában Golliver megemlítette, hogy Nate McMillan-nek, Roy korábbi edzőjének a Portland-ben az volt a terve, hogy nem korlátozta a perceit a múlt szezonban, mielőtt bejelentették volna a visszavonulását. Az ötlet talán logikusnak tűnt az adott körülmények között, de Roy-tól ez volt az elvárás évek óta. Ráadásul amikor a térde miatt korlátozva is volt a játéka, arra számított, hogy a franchise sarokköveként kezelik, ami egyszer volt.
A Blazers-nél nem mindig tűnt úgy, hogy egyetértés van Roy szerepét illetően. És azért az kissé aggasztó, hogy Adelman és Roy nem úgy tűnt, hogy kidolgozott volna egy tervet a szerepére és a perceire vonatkozólag a Minnesota-ban. Ha Roy nem képes rá, hogy olyan magas szinten játszon, amire számít, akkor magától értetődik, hogy Adelman egy kisebb szerepet ad neki, nem számít, mennyire rossz a Wolves és mennyire szükség lenne egy irányítóra. De ha Roy még mindig egy sztárnak képzeli magát - és komolyan nem ez jön le a kommentjeiből, amiket adott - akkor elképzelhető, hogy akár egyetlen perc is nyugtalan kapcsolatot alakíthat ki edző és játékos között.
Az NBA játékosok bizalomban élnek, és problémás lenne, ha Roy nem hinné azt, hogy ismét egy playoff-csapat kulcsjátékosa lehet. De az ő helyzetében, különösen egy új városban, egy fiatal csapattal, még mindig próbálja formálni az identitását, ami legalább egy kis óvatosságot igényel. Roy reménykedik benne, és számít rá, hogy magas szinten tud játszani, de fel kell készülnie a problémákra az út mentén. A karrierje többi része még mindig a levegőben lóg. Neki és a Wolves-nak kell egy vészhelyzeti terv, mert anélkül csúnya vég felé tarthatnak.
A Blazers-nél nem mindig tűnt úgy, hogy egyetértés van Roy szerepét illetően. És azért az kissé aggasztó, hogy Adelman és Roy nem úgy tűnt, hogy kidolgozott volna egy tervet a szerepére és a perceire vonatkozólag a Minnesota-ban. Ha Roy nem képes rá, hogy olyan magas szinten játszon, amire számít, akkor magától értetődik, hogy Adelman egy kisebb szerepet ad neki, nem számít, mennyire rossz a Wolves és mennyire szükség lenne egy irányítóra. De ha Roy még mindig egy sztárnak képzeli magát - és komolyan nem ez jön le a kommentjeiből, amiket adott - akkor elképzelhető, hogy akár egyetlen perc is nyugtalan kapcsolatot alakíthat ki edző és játékos között.
Az NBA játékosok bizalomban élnek, és problémás lenne, ha Roy nem hinné azt, hogy ismét egy playoff-csapat kulcsjátékosa lehet. De az ő helyzetében, különösen egy új városban, egy fiatal csapattal, még mindig próbálja formálni az identitását, ami legalább egy kis óvatosságot igényel. Roy reménykedik benne, és számít rá, hogy magas szinten tud játszani, de fel kell készülnie a problémákra az út mentén. A karrierje többi része még mindig a levegőben lóg. Neki és a Wolves-nak kell egy vészhelyzeti terv, mert anélkül csúnya vég felé tarthatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése