Superman and his Friends fly in Orlando
A mai meccs...a mai meccs hihetetlen volt. Csak ezzel a szóval tudom jellemezni...
Még tegnap este ránéztem a műsorújságra, azt tudtam, hogy ma a Boston Orlando-ban lép pályára, de így pontosan nem tudtam, hogy hajnalban élőben adják, eredeti kommentárral. Na ahogy megláttam, már az ébresztő be is volt állítva. Persze bent azt mondtam mindenkinek, hogy nem tudtam aludni, és ezért néztem meg a hajnali 2-kor kezdődő meccset, nehogy már hülyének nézzenek:) Van is benne igazság, mert 2 perccel az ébresztés előtt felkeltem, mintegy isteni jel a mennyből, hogy ezt látnom kell!
A meccs nem pont úgy kezdődött, ahogy én azt terveztem, persze tekintettel a közelmúlt formájára azzal a könyörgéssel kezdtem bele a drukkolásba, hogy ha kikapnak Lewis-ék, akkor azt méltóképp tegyék...ennek ellenére pont az ellentettjét kaptam. Egyedül Howard és Nelson próbálkozott az elején valamivel, a többiek, Lewis, Carter, Barnes...nagyon az öltözőben maradtak. Na mondom ezért érdemes volt felkelni. Szünetben is 10 pontos vezetésen felül volt a Celtics, köszönhetően Wallace bravúr-tripláinak(ha lehet ilyet mondani), Rondo szép betöréseinek, Pierce tempóinak, valamint Allen nem-bravúr-tripláinak:)
Amit a hivatalos oldalon is olvashatunk, az tökéletesen igaz, miszerint "It was an All-Star kind of day for the Boston Celtics, until the end."-Ez egy All-Star fajta nap volt a Boston Celtics-nek, a végig. Tökéletesen tükrözi a meccset: minden úgy alakult a kelták számára, ahogy azt eltervezték, de ami ment az első három negyedben, az nem működött a negyedikben, vagy mondjuk úgy, hogy az Orlando talált magára(még a negyedik negyed egyes periódusaiban 14 pontos bostoni vezetést is mutatott az eredményjelző).
A "nagy feltámadást" köszönhetjük a bostoniak sok faultjának: a magas emberek, mint Perkins, Davis, vagy Wallace(akiknek az elsődleges feladatuk D12 kikapcsolása lett volna védekezésben) aránylag gyorsan sok személyi hibát gyűjtöttek be, ennek következményeként Howard a harmadik negyed végén és a teljes negyedik negyedben kénye-kedve szerint dobhatta a horgokat, és szedhette a pattanókat mindkét palánk alatt. Számszerűsítve 19 pont, 10 pattanó éééés 4 káprázatos blokk a vége Superman-től.
Ha X-faktort kell választanom, akkor egyértelműen nem menne, nálam Rashard Lewis fantasztikus teljesítménye legalább annyira hajtotta a Magic malmára vizet, mint Marcin Gortat a fantasztikusnál még sokkalta jobb szereplése:) Ennél jobb csere-center nem kell, és nem is létezik: például amíg D12 a faultok miatt ült, addig cseréje csak egyetlen blokkal maradt el tőle. Amit meg Lewis művelt...hát az módfelett szívet melengető, az ő számai a mai nap: 23 pont, 8 pattanó; és a győztes buzzer beater(?) is az ő neve mellé jegyezhető.
Szörnyű napja Vince Carter-nek volt, nagyon sajnáltam, hogy neki ma nagyon nem ment: mindösszesen 6 dobott pont, 13 kísérletből 2 volt sikeres, ez kb. 15%-os átlag, rém gyenge. De a csapat 43%-os dobó aránya sem mutogatni való, nem nagyon hittem, hogy 50% alatti aránnyal meccset lehet nyerni, de ma sikerült.
Szóval most nagyon örülünk:D:D